Itt vagyok, itt vagyok, itt vagyok, itt. De jó, hogy itt vagy, de jó, hogy itt vagy, de jó hogy itt.
2013. április 17., szerda
Kényszer
Hogy orrom szív levegőt,
az is kötelesség.
Bár ne lélegeznék -
Kényszer hogy nyomorral éljek,
hogy a halált megszokjam,
mi a szívembe ültetett magot,
és csírát is hajt lassan.
Remeg a lelkem, meglehet:
gyógyszer vagy kény-szer
már egyre megy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése