2015. február 13., péntek

Pár hete kortársvers paródiának indult

aztán rájöttem, hogy a többi is kb. csak ennyire igényes. :"D

vannak dolgok, amiket nem tudok elfelejteni
akárhogy próbálom, kérdem:
miért emlékszem, hogy latin-magyar szótárt
Szenci írt először 1604-ben?
miért emlékszem a nagyanyám kutyájára
mikor nem beszélünk évtizedek óta
miért emlékszem a lebegő szardarabra
amit pár éve láttam a velencei-tóban?
miért emlékszem hogy a régi szobámban
hol volt a szőnyeg kikopva
de még a kazettás magnó kazettájának
furcsa műanyag szagára
is emlékszem, meg a gyerekkori rémálmokra
jókra bezzeg kurvára nem
talán nem is voltak úgy igazán
jó álmaim se sosem
mindig én öltem meg erőszakoltam
vagy engem kúrtak meg benne
de nem is baj, ha jó lett volna
az is más felébredve
az illatodra is emlékszem, arra ami miatt
mindenki büdös már, mint egy ágytál
és emlékszem, ahogy mint egy hülye
hármunk előtt letolt gatyában álltál
emlékszem, mikor kéz a kézben aludtunk el
akkor azt mondtad, gyönyörű voltam
felkeltem előbb, tudtam menned kéne
de direkt nem szóltam
mert emlékszem, volt idő mikor pár hetente
pár óráig szerettél is talán
minden szavunk, mint béna poszterek
ottragadtak a bár falán
de elmentél persze te is
vagyis nem is voltál te soha
el foglak temetni a szívemben
és majd nem emlékszem, hogy hova

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése